Gyekiczki Balázs

színész

2006 óta csapatunk tagja.

Az Egypercesek plakátja is az Ő keze-nyomát dicséri :)

2006 óta csapatunk tagja. 2007-ben láthattátok először színeinkben illetve a Czene Zoltán rendezte “Kell egy csapat” című előadásban. Nemcsak színészként találkozhattunk Vele ugyanis első honlapunk elkészítésében is sok szerepet vállalt. Kreativitását plakátjainkon is nyomon követhetitek, először Örkény István: A borék című vígjátékához tervezett egy alternatív plakátot, később az Egypercesek plakátja is az Ő keze-nyomát dicséri.

Munkái, szerepei

2007. március 9.
Kell egy csapat — Sándor Pál és Mándy Iván művei alapján, színházi önéletrajz és végrendelet
2008. április 10. 
Könyvtáros kisasszonyok és dr. K. H. G. -k — irodalomhoz közeli est
2011. október 11.
Müller Péter: Szemenszedett igazság —bűnügyi komédia – Ossie Vauden, gazda
2013. május 26.
Balázs Béla: Halálos fiatalság-dráma egy részben-Báró Lublóy
2014. április 29.
Örkény István: A borék-vígjáték-Tóth, főhadnagy
2014. október 21.
Örkény István: A borék és Egypercesek-játék két felvonásban

Kalliopé

Kalliopé az évszázadok során végigkísérte több száz író életét. Csókja olyan mesterművekhez adott ihletet, amelyekről még ma is tisztelettel szólnak az irodalmárok. De hol vannak ma a múzsák? Kik kapják meg értékes csókjaikat? Hogyan változott az idővel együtt a viszony az alkotók és alkotásaik között? A színpadon feltárul egy világ, melyben a varázslat több mint fantázia, a művészet több mint kedvtelés, a szerelem pedig nem csak édes. Szereposztás: Kalliopé: Hadadi Mária Író: Hodu Péter Barát: Gyekiczki Balázs Erasmus: Varga Norbert Rendezőasszisztens: Skrionya Réka Író/Rendező: Nógrádi Claudia Anna Az előadást tizennyolc éven felülieknek ajánljuk!   Prev12Next... tovább

Pintér Béla: A Démon Gyermekei

h “A Moszkva Tér neon lámpái kékes fényüket szórják. A Városmajor felől alkonyi harangszó hallik. Előttünk, keresztben hetvenhárom autó haladt el, S a Vérmező hársait lomhán belepte a szürkésfekete por.Mi, ősz szülei egy boldog fiúnak, ki házasodni készül, A Budai Várba tartunk egy gazdagabb családhoz. Ahhoz a lányhoz, kit gyermekünk szeret…” Kétezerkettő nyarán történt augusztus hó hetedik napján, Tizennégy óra harminc perckor jelentették a rendőrségen, Az első kerületi kapitányságon, hogy eltűnt egy asszony a Budai Várból. Y. Kovácsné- Faragó Zsuzsa, a japán kultúra professzora, Néprajzkutató és műfordító, a piacra indult hetedike reggel, De sem a csarnokban, sem otthonában nem látták őt soha többé. Szereplők: Nyéki Tamás, Péterffy Andrea, Hadzsy János, Gyekiczki Balázs, Márkos Emese, Kosztolányi József, Rátky László, Nógrádi Claudia Zenészek: Géczi Gergő, Radvánszky Gábor   Zene: Géczi Gergő és Radvánszky Gábor Díszlet-jelmez: Kovács Anna Fény-hang: Horváth Attila Plakátdesign: Tóth Mihály (Majkol) Súgó: Vecsernyés Viktória Rendezőasszisztens: Kondor Alexandra Rendezte: Varga Norbert Prev12Next... tovább

Örkény István: A Borék és Egypercesek

I. felvonás: Örkény István: A borék Örkény egyfelvonásos vígjátéka, az emberi gyarlóságok és a szabálykövetés egymásnak feszülésétől izgalmas játék. A katonának sokféle szabályt kell betartania, de ebben a darabban, egy honvédkórházban csak egyet: rendnek kell lennie minden körülmények között! Ki kell-e bújni , ki lehet e bújni a szigorú katonai szabályok alól hogy mégis Ember maradhass? A szerzői útmutató szerint egy magyar honvédkórházban játszódik a történet Budapest ostroma alatt. Az egészségügyi őrmester, a közlegény, a hadnagy, a főhadnagy, az alezredes, valamennyien a kórház raktárkészletét leltározzák… …azonban hiány van… Szereposztás: Tordai, egészségügyi őrmester: Hadzsy János Várhegyi, alezredes, kórházparancsnok: Lipták László Tóth, főhadnagy: Gyekiczki Balázs / Gargya Balázs Borz, hadnagy: Tóth Csongor Suták, közlegény: Spitzer Jenő Prev12Next PrevNext II: felvonás: Örkény István: Egypercesek A második felvonás keretét a „minimítoszok” vagyis az 1968-ban megjelent Egyperces novellák adja. Az Egyperces novellák a második felvonásban természetesen egyfajta válogatás, egyik rendezőelvük, a hosszú forma felől a rövid forma felé (1947-1968), a másik a témák felvonultatása, bemutatása, szó lesz emlékezésről, tragikusságról, menetelésről, halhatatlanságról, álmokról, öltözőkről, értelemről, arról hogy vagyunk, holdrakétáról, virágokról, meggymagról, öregemberről. Játsszák: Gyekiczki Balázs / Gargya Balázs, Hadzsy János, Lipták László, Nógrádi Claudia, Spitzer Jenő, Tóth Csongor Díszlet-jelmez: SZESZ-Délikert Színház Fény-hang: Horváth Attila Zenei montázsok: Spitzer Jenő Plakátdesign: Tóth Mihály és Gyekiczki Balázs Plakátfotó: Kondor Alexandra Rendezőasszisztens/súgó: Kondor Alexandra Rendezte: Varga Norbert Prev12Next... tovább

Örkény István: A borék – vígjáték

Örkény egyfelvonásos vígjátéka, az emberi gyarlóságok és a szabálykövetés egymásnak feszülésétől izgalmas játék. A katonának sokféle szabályt kell betartania, de ebben a darabban, egy honvédkórházban csak egyet: rendnek kell lennie minden körülmények között! E szabálykövetés drámai események sorozatát indítja el, hiszen ha a katonaság lényegileg nem más, mint a minél hatékonyabb parancsok és szabályok betartatása, hogy ne gondolkodjon a katona, akkor meg kell tanulni túlélni az Embernek ezt a szituációt. A parancshoz a szabályhoz való ragaszkodás indítja el az összes konfliktust, ugyanakkor ez vet ágyat a groteszknek, a komédiának, a tragédiának. Ki kell-e bújni , ki lehet e bújni a fenti szabály alól hogy ember maradhass? Létezik-e olyan út ami be is tartja a szabályokat meg nem is? Nem lehet csak egy kicsit másképp csinálni,kicsit elnézni dolgokat hogy könnyebb és jobb legyen? A szerzői útmutató szerint egy magyar honvédkórházban játszódik a történet Budapest ostroma alatt. Az egészségügyi őrmester, a közlegény, a hadnagy, a főhadnagy, az alezredes, valamennyien a kórház raktárkészletét leltározzák……azonban hiány van… Szereposztás: Tordai, egészségügyi őrmester: Hadzsy János Várhegyi, alezredes, kórházparancsnok: Lipták László Tóth, főhadnagy: Gyekiczki Balázs Borz, hadnagy: Tóth Csongor Suták, közlegény: Spitzer Jenő Prev12Next... tovább

Balázs Béla: Halálos fiatalság – dráma

Balázs Béla műve eredetileg három felvonásos és 1917-ben íródott, és a Kékszakállú herceg várának előzményeként tekintenek rá. A halálos fiatalságra némely korabeli kritika a “fojtogató” jelzőt használja, amelyet Varga Norbert is átörökít a SZESZ egyfelvonásosában. Igazi lélektani dráma ez, alapos és művészi pontossággal megrajzolt karakterekkel. A figurák messziről ismerősek, talán a habitusuk, leginkább erőszakosságuk miatt: mindent azonnal akarnak, úgy mint mi, a ma emberei. Az egyfelvonásos főszereplője, Ágnes is igazi mai nő, aki ma nem tud dönteni vagy nem is akar. Felismerjük benne a művészethez való ragaszkodását, és szikár kiállását mellette. Átéljük a drámát, ahogy négy különböző figura próbálja rákényszeríteni akaratát. Ebbe a fáradt levegőbe rokkan bele Ágnes. De vajon mi bírnánk az ő helyében? A felvonás végén ha akarja, döntse csak el a néző. Vagy ha tudja… Szereposztás: Dobray Ágnes: Kincses Kornélia Dobray Félix (Ágnes unokatestvére): Hadzsy János Józsa Miklós: Spitzer Jenő Lili (Ágnes kollégája): Soós Julianna/Péterffy Andrea Báró Lublóy: Gyekiczki Balázs; Julcsa (Ágnes cselédje): Rácz Tamara Jani(pincér): Varga Norbert Gitta: Kondor Alexandra Lola: Vecsernyés Viktória Rendezte: Varga Norbert Prev123Next... tovább

Müller Péter: Szemenszedett igazság

Bresse városában gyilkosság történik, ám a látszólag egyszerű ügyet szinte lehetetlenné válik felgöngyölíteni: a bírók egyre fogynak, a város lakói napról-napra többet hazudnak. Aztán megérkezik vidékre az igazsághoz görcsösen ragaszkodó Revalier, aki korán átlátja helyzetét: „kötelességteljesítés közben meghalni dicső dolog…de meghülyülni?”- teszi fel a kulcskérdést. Amíg ő mindenáron kitart a „bűnös” keresése mellett, a körülötte lévőknek megvan a véleménye a helyzetről: De Frillet: És hiába meggyőződés, hiába sajtó, és a legszélesebb körű agitáció: az állampolgárok közönyösek, és tudja, mit mondanak?… Hogy Párizsnak nincs szeme! Kapitány: Itt nem lehet létezni!…Úgy élünk, mintha meg sem születtünk volna! Csak nyögünk, ábrándozunk, oszt elmúlik az egész! Vauden: No de honnan tudjam, mi az igazság, ha maguk örökösen változtassák itten? Koch: Heti 30 fran fizetésből az ember nem tud véleményt kialakítani. Ahhoz vagy nagyon fiatalnak kell lenni, amikor még semmi sem számít – vagy nagyon öregnek, amikor már mindegy. A tragédia és a komédia a mindennapokban is kéz a kézben jár, így nem csupán az igazság, de az ember természetéről is elgondolkodik a Szegedi Egyetemi Színház Müller Péter bűnügyi komédiáját felelevenítve. A társulat a Szemenszedett igazság segítségével folytatja a kísérletezést: mivel a felvonultatott élethelyzetek és kapcsolatok is színesek, úgy az előadás műfaja is változatos. A komédiától indulva, a comedia d’ell artén keresztül vezet a történet az abszurd játék felé. A SZESZ előadása hasonlítani akar az élet kuszaságához, csúfolódásaihoz, pofonjaihoz. Habár a színház csak egy szeletet tud ebből az életből kiragadni – ez a szelet a legsűrűbb és legkonkrétabb kíván lenni. Még akkor is, ha kacsint a nézőnek; és kérdez: Vajon megéri-e egy hozzánk közel álló ügyért hagyni, hogy széthulljon magunk körül minden? Győzelem-e így... tovább

Kell egy csapat – színházi önéletrajz és végrendelet

Kell egy csapat színházi önéletrajz és végrendelet Mándy Iván regényének (A pálya szélén) és Sándor Pál filmjének (Régi idők focija) felhasználásával a Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) „Kell egy csapat” c. előadását 2007 márciusában mutattuk be. Edzésterv: Minarik Ede mosodás igazában csak szenvedélyének, a labdarúgásnak él, az üzlet számára tulajdonképpen mellékfoglalkozás. Hivatása: a Csabagyöngye SC futballcsapat, amelyet ő hozott létre, s amelynek megmaradásáért naponta meg kell küzdenie. Mivel nincs pénze, arra kényszerül, hogy legjobb játékosait eladja. Ilyen problémák miatt végül is nem tudja felhozni az „Első Ligába” a csapatot, hiszen nem állja a versenyt a tehetős mecénásokkal, akik a konkurensek mögött állnak. Utolsó, nagy csalódása, hogy kapusát, Vallayt is „elcsábítják” tőle; ekkor már a végrehajtók felvonulása sem zavarja. Minarik végül ott hagyja az egészet… A groteszk látásmódú történet tanulsága: „kell egy csapat”, az újrakezdés, az együttes munka jelképe. A rendhagyó előadás a közönség és a játszók viszonyát vizsgálja: az előadás során a nézőtéren ülők, mint szurkolótábor vesznek részt a produkcióban… Az előadás támogatói: Alsóvárosi Kultúrház, Pinceszínház, MASZK Egyesület Játsszák: MINARIK EDE Mosodás: Czene Zoltán A CSAPAT TAGJAI, akik jók és rosszak (hol jók, hol rosszak, más-más néven): Ádám Gergő, Baksán Mónika, Balogh Bálint, Császár Dávid, Dohar Gergely Nándor, Erlauer Balázs, Galkó Janka, Goda Szilvia, Gyekiczki Balázs, Gyekiczki Péter, Hajdú Péter, Harkai István, Kincses Kornélia, Kristóf István, Lipták László, Manga Dániel, Molnár Tünde, Mizsei Viktor, Sallai Endre, Szerdahelyi Mátyás, Tóth Gábor, Trabalka Cecília, Varga Mónika és Varga Norbert Mándy Iván regényének (A pálya szélén) és Sándor Pál filmjének (Régi idők focija) felhasználásával írta és rendezte: Czene Zoltán Zene, montázs, játéktér, ruhák: Czene Zoltán Fény- és hangmester: Szabó Gábor Koreográfus: Lipták László... tovább