Kalliopé

Kalliopé az évszázadok során végigkísérte több száz író életét. Csókja olyan mesterművekhez adott ihletet, amelyekről még ma is tisztelettel szólnak az irodalmárok. De hol vannak ma a múzsák? Kik kapják meg értékes csókjaikat? Hogyan változott az idővel együtt a viszony az alkotók és alkotásaik között? A színpadon feltárul egy világ, melyben a varázslat több mint fantázia, a művészet több mint kedvtelés, a szerelem pedig nem csak édes.

Szereposztás:

Kalliopé: Hadadi Mária
Író: Hodu Péter
Barát: Gyekiczki Balázs
Erasmus: Varga Norbert

Rendezőasszisztens: Skrionya Réka
Író/Rendező: Nógrádi Claudia Anna

Az előadást tizennyolc éven felülieknek ajánljuk!

 

Pintér Béla: A Démon Gyermekei

h

“A Moszkva Tér neon lámpái kékes fényüket szórják. A Városmajor felől alkonyi harangszó hallik. Előttünk, keresztben hetvenhárom autó haladt el, S a Vérmező hársait lomhán belepte a szürkésfekete por.Mi, ősz szülei egy boldog fiúnak, ki házasodni készül, A Budai Várba tartunk egy gazdagabb családhoz. Ahhoz a lányhoz, kit gyermekünk szeret…”

Kétezerkettő nyarán történt augusztus hó hetedik napján,
Tizennégy óra harminc perckor jelentették a rendőrségen,
Az első kerületi kapitányságon, hogy eltűnt egy asszony a Budai Várból.
Y. Kovácsné- Faragó Zsuzsa, a japán kultúra professzora,
Néprajzkutató és műfordító, a piacra indult hetedike reggel,
De sem a csarnokban, sem otthonában nem látták őt soha többé.

Szereplők:
Nyéki Tamás, Péterffy Andrea,
Hadzsy János, Gyekiczki Balázs,
Márkos Emese, Kosztolányi József,
Rátky László, Nógrádi Claudia

Zenészek:
Géczi Gergő, Radvánszky Gábor

 

Zene:
Géczi Gergő és Radvánszky Gábor
Díszlet-jelmez:
Kovács Anna
Fény-hang:
Horváth Attila
Plakátdesign:
Tóth Mihály (Majkol)
Súgó:
Vecsernyés Viktória
Rendezőasszisztens:
Kondor Alexandra
Rendezte:
Varga Norbert

Kamakiri Dance Company: Szösszenetek

Kamakiri Dance Company: Szösszenetek

Az első Szegedi Egyetemi Színjátszó Találkozó (SZESZT) programjában a helyi társulatokon kívül többek között Budapestről, Veszprémből, Pécsről és Debrecenből érkeznek csapatok.

Az elsősorban egyetemisták munkáit felvonultató színházi találkozó alkalmával kerül bemutatásra:

2016. március 13., vasárnap – 17:00 Kamakiri Dance Company:
Szösszenetek

(IH Rendezvényközpont)


A Kamakiri Dance Company nevű együttes tagjai olyan pályakezdő táncosok, ifjú tehetségek, akik művészi törekvéseiket együtt álmodják színpadra.

Általános célkitűzésük, hogy a kortárs táncművészet sokszínű irányzatait vidéken, a fővároson kívül is elérhetővé tegyék az érdeklődők számára.

Szösszenetek című bemutatójukban egy kollázst állítanak elénk eddigi munkáikból. Fő témájuk a karaktertáncok és az esztétikum bemutatása a kortárs tánc szimbolika rendszerében.

Előadók: Boleman Kata, Hegedűs Zsófia Katalin, Katona Eszter, Keresztes Tímea, Kreizler Dóra, Lebák Adrienn, Opavszki Lilla, Pintér Roland, Pócsa Petra, Szabó Nelli

 

Sungazers koncert

Sungazers koncert

Az első Szegedi Egyetemi Színjátszó Találkozó (SZESZT) programjában a helyi társulatokon kívül többek között Budapestről, Veszprémből, Pécsről és Debrecenből érkeznek csapatok.

Az elsősorban egyetemisták munkáit felvonultató színházi találkozó alkalmával kerül bemutatásra:

2016. március 11., péntek – 22:30 Sungazers koncert

(Milleniumi kávéház)


Műfaj: Alternative/Progressive Rock
A zenekar tagjai: Géczi Gergő
Géczi Gergő vagyok és az utóbbi időben szóló zenei projektbe kezdtem. Gondolataimat, érzéseimet igyekszem zenében kifejezni.  Az összes számot én írtam, és szerkesztettem, amihez gitárokat, külső hangkártyát, MIDI kontrollert és az Ableton Live9 programot használtam.
Dorde Lebovic: Az ezredik éjszaka (SZESZT)

Dorde Lebovic: Az ezredik éjszaka (SZESZT)

Az első Szegedi Egyetemi Színjátszó Találkozó (SZESZT) programjában a helyi társulatokon kívül többek között Budapestről, Veszprémből, Pécsről és Debrecenből érkeznek csapatok.

Az elsősorban egyetemisták munkáit felvonultató színházi találkozó alkalmával kerül bemutatásra:

2016. március 11., péntek – 20:30 Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ): Dorde Lebovic: Az ezredik éjszaka

(Szegedi Pinceszínház)


“Mennyire banális vagy, Hep! Régimódi! Műveletlen! Azt akarod, hogy rólam is azt mondják? S amellett még azt is hozzáfűzzék, hogy csak a magam vidékére volt gondom, hogy önző és részrehajló vagyok! Jobb lesz, ha hallgatsz…..”
Dorde Lebovic műve szürreális játékra szólít.. A két barát Hap és Hep története ott kezdődik amikor munkából hazafelé menet folyton arról beszélnek,hová is tart az életük és a világ, nap mint nap ugyanazok a kérdések, válaszok és félelmek kerülnek elő. Félelmeikre és kérdéseikre talán válaszul megjelenik egy varázsló s fölajánlja azt a komoly emberfeletti lehetőséget ami után már semmi sem lehet ugyanaz mint előtte…..talán….
Ön hogyan döntene miként élne emberfeletti lehetőségével? Élne e egyáltalán vele vagy megvárná hogy kővé dermessze a lehetőség súlya?. Ha Öné lenne a döntés joga fontos kérdésekben hogyan döntene? S ha már döntött nem félne-e attól hogy döntésének mik lesznek  a jó és a rossz következményei? Elbírná a felelősséget? ………

Szereposztás:
Hap: Hadzsy János
Hep: Papp Péter
Varázsló: Keresztes Tímea

Koreográfus: Rózsa Miklós
Fény-hang: Horváth Attila
Diszlet-jelmez: SZESZ
Rendezőasszisztens: Kondor Alexandra
Rendezte: Varga Norbert

Varga Norbert

Varga Norbert

művészeti vezető

2010-ben veszi át Czene Zoltántól a munkát

Újításokra is törekszik, olykor külföldi szerzők témáiból is merít

2010-ben veszi át Czene Zoltán-tól a munkát. Szellemiségben attitűdben a hagyományokhoz híven folytatta tovább a megkezdett munkát. A kísérletezés témákban és műfajokban továbbra is fontos szempont marad, ugyanakkor újításokra is törekszik, olykor külföldi szerzők témáiból is merít. 2010-ben csak művészeti vezetőként írányítja a társulat munkáját továbbjátsszák Simai Mihály mesejátékát a Félszárnyú tündérek völgyét majd Mizsei Viktor rendezésében Burák Ádám A 13-as asztal című színművét mutatják be. A IX. évadban Müller Péter Szemenszedett igazság című darabját rendezi meg ami két évad alatt összesen 30 előadást ér meg.
A X. jubileumi ünnepi évadot munkával teli évadként írja le s a társulatunk hagyományaival szemben 3 darabot mutat be ebből egy táncjátékot ami Anne Rice Interjú a vámpírral című története alapján készül el. Az ünnepi évadot az évad végén gálával ünneplik minden régi, leendő és új társulati taggal együtt közösen.
Később Ingmar Bergman egyetlen színdarabja kerül terítékre Fafestmény címmel. Maradnak azonban a magyar szerzők túlsúlyban a SZESZ repertoárjában így játszanak Balázs Bélától,Örkény Istvántól, Márton Lászlótól.
Játszóhelyek tekintetében is sokat vándorol a társulat a XI. évadot a Zero Art Caféban kezdik meg, a kővetkezőt a Szent-Györgyi Albert Agórában, majd a jelenlegi XIII .évadot egyfajta vándorló évadot hirdetve a Szegedi Pinceszínházban és a Szent-Györgyi Albert Agórában kezdik el.
A Szegedi Tudomány Egyetem egyre több anyagi támogatást ad így a színház a 2014-től a Bölcsészkar épületében tartja rendszeres próbáit.
2013-ban Egyesületet hoz létre Szegedi Egyetemi Színházért Egyesület néven, hogy tudjanak pályázni a városhoz és az államhoz.
2012-ben Formanek Csaba meghívására A Radikális Szabadidő Színház vendégeként Budapestre hívják a társulatot ahol a „Rohadt az államgépben valami”című dokumentumjáték komoly közönség és szakmai sikert ér el.
2014-ben a Janus Egyetemi Színház meghívására a IX.-dik Nemzetközi Egyetemi Színjátszó Fesztiválra új bemutatójukat Örkény István A borék és Egypercesek című előadást viszik ahol sok fontos és hasznos beszélgetés és barátságok megkötésével térnek haza.
2015 októberében a Debreceni Egyetemi Színház(DESZ) meghívására a III. Deszti fesztiválra szintén Örkény darabját viszik el, ami itt Szegeden szinte folyamatosan műsoron maradt. Barátságok, ismeretségek, jó hangulatú szakmai beszélgetésektől feltöltődve , sok közös terv kiötlésével tér vissza a társulat Szegedre-
Most a XIII. évad témája az amerikai költészet, Dorde Lebovíc tündérmeséjének és történetének feldolgozása és a kortárs magyar szerző Pintér Béla darabjának a Démon gyermekeinek 2016 márciusára tervezett bemutatója van terítéken.
Gitározik, verset és dalszöveget és zenét is ír.

Munkái, szerepei

2007. március 9.
Kell egy csapat — Sándor Pál és Mándy Iván művei alapján, színházi önéletrajz és végrendelet-Kövesi Béla a tartalék
2010. május 7.
A félszárnyú tündérek völgye — zenés-mesés játék Simai Mihály történetéből és verseivel, Geltz Péter zenéjével-Csampilla udvari bolond

Rendezőként

2011. október 11.
Müller Péter: Szemenszedett igazság – bűnügyi komédia
2012. október 27.
„Interjú a vámpírral”— táncjáték-rendezőasszisztens, színész és táncos
2012. november 7.
„Rohadt az államgépben valami” —dráma igaz történet alapján két részben illetve Erdődy János: Jó éjt királyfi c. regénye alapján
2013. május 26.
Balázs Béla: Halálos fiatalság-dráma egy részben
2013. november 27.
Ingmar Bergman: Fafestmény-színmű
2014. április 29.
Örkény István: A borék-vígjáték
2014. június 28.
„Legjobban vágyom a mézízű sorsra”zenés- verses játék az SZTE Kulturális irodája által meghirdetett Akrosztichon pályázatra érkezett pályaművekből
2014. október 21.
Örkény István: A borék és Egypercesek-játék két felvonásban
2015. február 25.
Bakafrázis-irodalmi est a Dél-Alföldi Művészeti Körrel közösen
2015. április 28.
Márton László: Lepkék a kalapon-rémbohózat
2015. június 27.
”Míg szívemben körbeérsz”-zenés- verses játék az SZTE Kulturális irodája által meghirdetett „szerelmesvers” pályázatra érkezett pályaművekből
2015. október 28.
Az Érzékelés kapui-Jim Morrison est
2015. november 4.
Dorde Lebovic: Az ezredik éjszaka-színmű

Kalliopé

Kalliopé az évszázadok során végigkísérte több száz író életét. Csókja olyan mesterművekhez adott ihletet, amelyekről még ma is tisztelettel szólnak az irodalmárok. De hol vannak ma a múzsák? Kik kapják meg értékes csókjaikat? Hogyan változott az idővel együtt a viszony az alkotók és alkotásaik között? A színpadon feltárul egy világ, melyben a varázslat több mint fantázia, a művészet több mint kedvtelés, a szerelem pedig nem csak édes. Szereposztás: Kalliopé: Hadadi Mária Író: Hodu Péter Barát: Gyekiczki Balázs Erasmus: Varga Norbert Rendezőasszisztens: Skrionya Réka Író/Rendező: Nógrádi Claudia Anna Az előadást tizennyolc éven felülieknek ajánljuk!   Prev12Next... tovább

Pintér Béla: A Démon Gyermekei

h “A Moszkva Tér neon lámpái kékes fényüket szórják. A Városmajor felől alkonyi harangszó hallik. Előttünk, keresztben hetvenhárom autó haladt el, S a Vérmező hársait lomhán belepte a szürkésfekete por.Mi, ősz szülei egy boldog fiúnak, ki házasodni készül, A Budai Várba tartunk egy gazdagabb családhoz. Ahhoz a lányhoz, kit gyermekünk szeret…” Kétezerkettő nyarán történt augusztus hó hetedik napján, Tizennégy óra harminc perckor jelentették a rendőrségen, Az első kerületi kapitányságon, hogy eltűnt egy asszony a Budai Várból. Y. Kovácsné- Faragó Zsuzsa, a japán kultúra professzora, Néprajzkutató és műfordító, a piacra indult hetedike reggel, De sem a csarnokban, sem otthonában nem látták őt soha többé. Szereplők: Nyéki Tamás, Péterffy Andrea, Hadzsy János, Gyekiczki Balázs, Márkos Emese, Kosztolányi József, Rátky László, Nógrádi Claudia Zenészek: Géczi Gergő, Radvánszky Gábor   Zene: Géczi Gergő és Radvánszky Gábor Díszlet-jelmez: Kovács Anna Fény-hang: Horváth Attila Plakátdesign: Tóth Mihály (Majkol) Súgó: Vecsernyés Viktória Rendezőasszisztens: Kondor Alexandra Rendezte: Varga Norbert Prev12Next... tovább

Dorde Lebovic: Az ezredik éjszaka (SZESZT)

“Mennyire banális vagy, Hep! Régimódi! Műveletlen! Azt akarod, hogy rólam is azt mondják? S amellett még azt is hozzáfűzzék, hogy csak a magam vidékére volt gondom, hogy önző és részrehajló vagyok! Jobb lesz, ha hallgatsz…..”

tovább

Dorde Lebovic: Az ezredik éjszaka

Dorde Lebovic műve szürreális játékra szólít.. A két barát Hap és Hep története ott kezdődik amikor munkából hazafelé menet folyton arról beszélnek,hová is tart az életük és a világ, nap mint nap ugyanazok a kérdések, válaszok és félelmek kerülnek elő. Félelmeikre és kérdéseikre talán válaszul megjelenik egy varázsló s fölajánlja azt a komoly emberfeletti lehetőséget ami után már semmi sem lehet ugyanaz mint előtte… talán… Szereposztás: Hap: Hadzsy János Hep: Papp Péter Varázsló: Keresztes Tímea Koreográfus: Rózsa Miklós Fény-hang: Horváth Attila Diszlet-jelmez: SZESZ Rendezőasszisztens: Kondor Alexandra Rendezte: Varga... tovább

Az érzékelés kapui – Jim Morrison est

A Szegedi Egyetemi Színház előadása az amerikai költészet világába vezeti a nézőt. Adott a korszak, egy lángoló szerelem, egy barát és egy minden idillt feldúló lány, hogy a végén már azt se tudjuk, hogy az egész csak álom, vagy valóság; múlt vagy jelen? Szereplők: Nógrádi Claudia, Skrionya Réka, Márton Bence Aurél, Tóth Csongor Szöveg: Jim Morrison Zene: The Doors Jim Morrison verseit fordította: Gorjanác Eva Zenei összeállítás: Varga Norbert Plakátdesign: Tóth Mihály (Majkol) Fény-hang: Horváth Attila Rendezőasszisztens: Kondor Alexandra Rendezte: Varga... tovább

Márton László: Lepkék a kalapon

Egy régi szép történet elevenedik meg a színpadon legalábbis, a 19. századvégi nyitóképünk, amit bemutathatunk, ezt ígéri, balsejtelmünk azonban fokozatosan kap erőre, miközben figuráink életre kapnak. Aprólékos lélektani ábrázolásra azonban nincs idő, úgy ahogy a valóságban sincs már, bohózatunk színpadán sincs, ebben a törékeny porcelánvilágban a fokozatosság helyett sebes fordulatokkal bontakozik ki a szerelmi háromszög, a világfájdalom, a melodráma, az infantilizmus s mindezekhez bizonyos mellékszálak is gyorsan felzárkóznak. „KLÁRI Megállj csak, jön a Radiszló, majd ő lesz az új apukád, és lerágja mind a két füledet! MARIANN Nincs is Radiszló!” „STIFTER Amibe lábukat rakták? Micsoda szokás! Kultúrember nem kiengedi magából a disznót, hanem rázár ajtót, és oktatja, neveli.” Az a világ látható ebben a bohózatban, amit Isten kalapjának nevezünk. Szereposztás: Spangenberg Radiszló, császári és királyi korlátnok: Kosztolányi József Baán Olga: Rácz Tamara Baán Viktor: Lipták László Baán Márta: Péterffy Andrea Baán Mariann: Vecsernyés Viktória Baán Klári: Molnár Kinga Baán Mili: Nógrádi Claudia Baán Gábor, vizgyörki lelkész: Papp Péter Tax Iván, bocsári földbirtokos: Gargya Balázs Stifter Adalbert, orvos: Spitzer Jenő Dahó Sámuel, vizgyörki néptanító: Tóth Csongor Pillér Gábor, bocsári parasztlegény: Hardi Csaba Rozgonyi, terménykereskedő: Németh György Attila Dahó Ágnes: Bene Barbara Díszlet-jelmez: SZESZ-Délikert Színház Plakátdesign: Szögi Tamás Fény-hang: Horváth Attila Rendezőasszisztens: Kondor Alexandra Rendező: Varga Norbert Prev123Next... tovább

Örkény István: A Borék és Egypercesek

I. felvonás: Örkény István: A borék Örkény egyfelvonásos vígjátéka, az emberi gyarlóságok és a szabálykövetés egymásnak feszülésétől izgalmas játék. A katonának sokféle szabályt kell betartania, de ebben a darabban, egy honvédkórházban csak egyet: rendnek kell lennie minden körülmények között! Ki kell-e bújni , ki lehet e bújni a szigorú katonai szabályok alól hogy mégis Ember maradhass? A szerzői útmutató szerint egy magyar honvédkórházban játszódik a történet Budapest ostroma alatt. Az egészségügyi őrmester, a közlegény, a hadnagy, a főhadnagy, az alezredes, valamennyien a kórház raktárkészletét leltározzák… …azonban hiány van… Szereposztás: Tordai, egészségügyi őrmester: Hadzsy János Várhegyi, alezredes, kórházparancsnok: Lipták László Tóth, főhadnagy: Gyekiczki Balázs / Gargya Balázs Borz, hadnagy: Tóth Csongor Suták, közlegény: Spitzer Jenő Prev12Next PrevNext II: felvonás: Örkény István: Egypercesek A második felvonás keretét a „minimítoszok” vagyis az 1968-ban megjelent Egyperces novellák adja. Az Egyperces novellák a második felvonásban természetesen egyfajta válogatás, egyik rendezőelvük, a hosszú forma felől a rövid forma felé (1947-1968), a másik a témák felvonultatása, bemutatása, szó lesz emlékezésről, tragikusságról, menetelésről, halhatatlanságról, álmokról, öltözőkről, értelemről, arról hogy vagyunk, holdrakétáról, virágokról, meggymagról, öregemberről. Játsszák: Gyekiczki Balázs / Gargya Balázs, Hadzsy János, Lipták László, Nógrádi Claudia, Spitzer Jenő, Tóth Csongor Díszlet-jelmez: SZESZ-Délikert Színház Fény-hang: Horváth Attila Zenei montázsok: Spitzer Jenő Plakátdesign: Tóth Mihály és Gyekiczki Balázs Plakátfotó: Kondor Alexandra Rendezőasszisztens/súgó: Kondor Alexandra Rendezte: Varga Norbert Prev12Next... tovább

I. Szegedi Levendula Napok: “Legjobban vágyom a mézízű sorsra”

A Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) zenés, verses játéka az SZTE Kulturális Iroda által kiírt Akrosztichon pályázatra érkezett pályaművekből. Az előadás egyik különlegessége, hogy hangfelvétel készül róla, a másik hogy egy állandóan mozgó és gyarapodó versíró közösség bőséges táplálékkal látja el a játszókat, zenészeket, alkotókat, tehát sok új vers is bemutatásra kerül. Műsorunk irodalom, koncert és színház, közös találkozási pontja kíván lenni. Elhangzanak az Akrosztichon pályázat versei: Pigniczki Daniella, Bártfai Csaba, Csaba Eszter Anna, Géczi Gergő István, Ficzere Ágnes, Szvoboda Zoltán, Balogh Gyula, Sléder Welli Noémi, Kiszely Katalin, Tóth Noémi, Mayer Szilvia, Megyeri Csilla, Dóra Dominik, Adankó Edina, Miksi Zoltán, Tisóczki Péter, Sárközy András és Varga Edina tollából és még József Attila, Varró Dániel, Szabó Lőrinc, Ady Endre versei, a játék és a zene segítsége szerint. Szereplők, játszók, zenélők, alkotók: Bartók Gary, Hadzsy János, Lipták László, Jeney Luca, Péterffy Andrea, Varga Norbert Rendezőasszisztens: Kondor Alexandra Rendezte: Varga... tovább

Örkény István: A borék – vígjáték

Örkény egyfelvonásos vígjátéka, az emberi gyarlóságok és a szabálykövetés egymásnak feszülésétől izgalmas játék. A katonának sokféle szabályt kell betartania, de ebben a darabban, egy honvédkórházban csak egyet: rendnek kell lennie minden körülmények között! E szabálykövetés drámai események sorozatát indítja el, hiszen ha a katonaság lényegileg nem más, mint a minél hatékonyabb parancsok és szabályok betartatása, hogy ne gondolkodjon a katona, akkor meg kell tanulni túlélni az Embernek ezt a szituációt. A parancshoz a szabályhoz való ragaszkodás indítja el az összes konfliktust, ugyanakkor ez vet ágyat a groteszknek, a komédiának, a tragédiának. Ki kell-e bújni , ki lehet e bújni a fenti szabály alól hogy ember maradhass? Létezik-e olyan út ami be is tartja a szabályokat meg nem is? Nem lehet csak egy kicsit másképp csinálni,kicsit elnézni dolgokat hogy könnyebb és jobb legyen? A szerzői útmutató szerint egy magyar honvédkórházban játszódik a történet Budapest ostroma alatt. Az egészségügyi őrmester, a közlegény, a hadnagy, a főhadnagy, az alezredes, valamennyien a kórház raktárkészletét leltározzák……azonban hiány van… Szereposztás: Tordai, egészségügyi őrmester: Hadzsy János Várhegyi, alezredes, kórházparancsnok: Lipták László Tóth, főhadnagy: Gyekiczki Balázs Borz, hadnagy: Tóth Csongor Suták, közlegény: Spitzer Jenő Prev12Next... tovább

Rózsa Miklós

Rózsa Miklós

koreográfus

Legelső munkáját Nálunk 2012-ben az Interjú a vámpírral című előadásunkban láthattátok

Jellemző munkastílusára a pontosság, a fegyelmezettség ugyanakkor közben tanít is

Legelső munkáját Nálunk 2012-ben az Interjú a vámpírral című előadásunkban láthattátok. Ez az egész estés koreográfia teljes egészében az övé. Az ötlet, hogy a történetet táncjáték formájában izgalmas volna látni a Varga Norberté, de az ötlet után közös gondolkodás jellemezte az előadás létrejöttét. Izgalmas munka volt sok fontos új ember került a társulatba, izgalmas volt belekóstolni abba hogy milyen egy egész estés koreográfiáját végigcsinálni, ugyanez igaz a rendezésre is. A táncelőadásnak két verziója ismert az egyik rövidebb verzió, szellősebb mint a későbbi amibe új elemek és több néma jelenet is került.
Miki ezután a Fafestmény haláltáncának koreográfiáját készítette el, élőzenére. Jellemző munkastílusára a pontosság, a fegyelmezettség ugyanakkor közben tanít is, akik soha nem foglalkoztak mélyebben tánccal igazán élvezik ezeket a próbákat. Ez a tánckoreográfia kegyetlenül pontosan ragadta meg brutalitását a halálnak és a tehetetlenségnek. A darab rendezői koncepciója szerint a haláltánc keretbe foglalja a darab történéseit. Humora, és profizmusa sokat jelent a társulatunknak, felkészüléseinken, próbáinkon. Ő Is olyan akire bátran lehet számítani emberileg és szakmailag, őszinte vita és beszélgetőpartner ha táncról, színházról és művészetről van szó.
Legutóbb az ezredik éjszaka démonának varázslójának táncát készítette el.
A Premier Művészeti Szakközép Iskola balettanára.

Munkái

2012. október 27.
“Interjú a vámpírral”— táncjáték-koreográfus
2013. november 27.
Ingmar Bergman: Fafestmény-színmű-koreográfus
2015. november 4.
Dorde Lebovic: Az ezredik éjszaka-színmű-koreográfus

Dorde Lebovic: Az ezredik éjszaka (SZESZT)

“Mennyire banális vagy, Hep! Régimódi! Műveletlen! Azt akarod, hogy rólam is azt mondják? S amellett még azt is hozzáfűzzék, hogy csak a magam vidékére volt gondom, hogy önző és részrehajló vagyok! Jobb lesz, ha hallgatsz…..”

tovább

Dorde Lebovic: Az ezredik éjszaka

Dorde Lebovic műve szürreális játékra szólít.. A két barát Hap és Hep története ott kezdődik amikor munkából hazafelé menet folyton arról beszélnek,hová is tart az életük és a világ, nap mint nap ugyanazok a kérdések, válaszok és félelmek kerülnek elő. Félelmeikre és kérdéseikre talán válaszul megjelenik egy varázsló s fölajánlja azt a komoly emberfeletti lehetőséget ami után már semmi sem lehet ugyanaz mint előtte… talán… Szereposztás: Hap: Hadzsy János Hep: Papp Péter Varázsló: Keresztes Tímea Koreográfus: Rózsa Miklós Fény-hang: Horváth Attila Diszlet-jelmez: SZESZ Rendezőasszisztens: Kondor Alexandra Rendezte: Varga... tovább

Ingmar Bergman: Fafestmény-színmű

Féled-e a halált? „Néhány évig tanítottam a malmői színházi stúdióban, vizsgaelőadásra készültünk, de nem tudtuk mit adjunk elő. Akkor eszembe jutottak gyermekkorom templomfalai a rengeteg képpel. Néhány délután alatt írtam egy kis darabot,melynek fafestmény lett a címe, és minden diáknak volt benne szerepe a legcsinosabb fiú volt sajnos a legkevésbé tehetséges, operettszínésznek készült: ő játszotta a Lovagot aki nem bírt beszélni mert a szaracénok kivágták a nyelvét. A fafestményből alakult ki lassanként A hetedik pecsét….. (Ingmar Bergman: Laterna magica) A Fafestmény ötlete Bergman személyes élményeihez kapcsolható. Egyrészt a gyermekkori istentiszteletek alkalmával megfigyelt középkori festmények bibliai motívumainak hatásából született, másrészt, a modern ember léthelyzetére való reflexióból. „Ha valaki egy pap otthonában születik és nevelkedik, korán alkalma nyílik arra, hogy bepillantson élet és halál kulisszái mögé. Apa temet, apa esket, apa keresztel, apa prédikál.” – vallotta erről Bergman. Egy keresztes hadjáratból hazatérő lovag, és fegyverhordozója, Jöns szembesül kora rettenetes valóságával: pestissel, boszorkányégetéssel, kétségbeeséssel. A darab alapvető kérdése jellegzetesen huszonegyedik századi, a modern ember kételyeit fogalmazza meg, magányát, haláltól való félelmét. Ezért modern embernek az elemi, egzisztenciális szorongása allegorikus formában, a középkori moralitás és a haláltánc kereteiben fogalmazódik meg. Így együtt kérdezzük meg a nézővel, vagy éppen a nézőtől: A kérdés ebben a helyzetben hogyan élnénk addig, ameddig élhetünk? Milyen elv szab irányt tetteinknek? Vagy nincs, és nem is volt ilyen? Kinek lennénk fontosak? Mi is az igazán fontos? Fontos lenne egyáltalán valami? Mer válaszolni? Szereposztás: Fiatal lány: Csonka Dóra Jöns: Hadzsy János Lovag: Tichy-Rács Ádám Boszorkány: Rácz Tamara Mária: Péterffy Andrea Kovács: Spitzer Jenő Liza: Jeney Luca Színész: Kosztolányi József Karin: Vecsernyés Viktória Zenekar: Hegedűs Djembe: Kerpics Judit Díszlet: Horváth Gábor... tovább

Kortárstánc – Interjú a vámpírral – táncjáték

Louis küzd lelkiismeret-furdalást nem ismerő párja és alkotója, Lestat ellen, lázadó teremtménye és szeretője ellen, őrlődik az elvei és vágyai között. Feloldódást egyedül az hozhat a számára, mikor elfogadja saját magát a vágyaival és elveivel együtt, úgy, ahogy van. Az ismerős történet elmesélése a tánc nyelvén történik szavak nélkül. Mindenki számára ismerős érzés, mikor tudatában vagyunk annak, hogy égető vágyaink kielégítéséért súlyos árat kell fizetnünk. A legnagyobb büntetés pedig saját lelkiismeretünk kínzása, amit megpróbálunk elnyomni az érzékek kényeztetésével. Ám az egyetlen kiút az igazi természetünk elfogadása lehet. Táncolják: Vörös Balázs, Peták Róbert, Pócsa Petra, Opavszki Lilla, Vőneki Brigitta, Opavszki Máté Karizs Tamás, Nógrádi Claudia, Simonits Andrea, Boros Tamás, Kiss Gábor, Szabó Zita, Kondor Alexandra, Szalai György Fény-hang: Magony Gergely Plakátfotó: Kondor Alexandra Plakátdesign: Majkol Koreográfus: Rózsa Miklós Rendezte: Varga Norbert Prev12Next... tovább

Czene Zoltán

Czene Zoltán

alapító művészeti vezető

Ő az aki 2003-ban alapította a társulatot.

Nélküle semmi nem lenne olyan mint amilyen most

Ő az aki 2003-ban alapította a társulatot. Nélküle semmi nem lenne olyan mint amilyen most. A Szegedi Egyetemi Színház nevet közösen találták ki Tóth Lamberttel, azonban a névvel utalni akartak a nagy elődök szellemiségére Horváth István munkásságára majd Paál István Szegedi Egyetemi Színpadának izgalmas színházi világára. Ő szervezi össze egységes rendszerré a társulatot. Színházi évadokban tervez és gondolkodik, kitalálja azt az arculatot, amihez a SZESZ máig hű maradt: magyar szerzők műveit műsorra tűzni. Attitűdöt határoz meg kísérletezik vígjátékot, drámát, mesejátékot is játszik a társulat az Ő ideje alatt illetve mindezekkel témákat választ. Fontos számára a mondanivaló, az hogy mit akar elmesélni egy történettel, miért viszi a színpadra, először van a mondanivaló s utána minden mást. Tőle tudjuk hogy mindig Kell egy csapat, és azt hogy a színház maga rengeteg összetevőből áll, s mindenkire szükség van, színészre rendezőre, súgóra, világosítóra, díszletesekre. A kezdéskor rengeteg dolgot közös erőből hoz létre a társulat s mindent a saját maguk bőrén tanulnak ki ami egy színház, egy társulat működéséhez kell.
Óriási lelkesedésük Zoli pontos, percíz munkájának is köszönhető, heti rendszeres próbaidőpontokkal, próbatáblákkal, pontos koncepcióval és érzékeny mindenre kíváncsi ugyanakkor szigorú színészvezetéssel.
Varró Sándorral közösen megalapítják a társulat első „előadás kóstoló” újságját az Aperitífet. Állandó rendezőasszisztense is lesz a társulatnak Varró Sándor személyében. Sokat tervez az évek alatt előre, mindeközben sok színésszel, egyetemistával találkozik, a jövőt egy állandó játszóhelyben látja, s a rendszeres anyagi feltételek bíztosításában.2010-ben x előadás után búcsúzott el a társulattól. Társulatunk máig sokat köszönhet Neki.
Manapság rendszeresen megnézi új bemutatóinkat, előadásainkat.

Munkái

2003-2010-ig művészeti vezető

Rendezőként:
2003. szeptember 26.
Gyurkó László: Szerelmem, Elektra — tragédia
2004. március 26.
Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné — zenés komédia
2005. szeptember 23.
Hubay Miklós-Vas István-Ránki György: Egy szerelem három éjszakája — zenés tragédia
2007. március 9.
Kell egy csapat — Sándor Pál és Mándy Iván művei alapján, színházi önéletrajz és végrendelet-Színészként is: Minarik Ede
2008. április 10.
Könyvtáros kisasszonyok és dr. K.H.G.-k — irodalomhoz közeli est
2008. július 18.
Némá de Levente — romantikus mesejáték
2009. április 21.
„Nem tudhatom…” — 100 éve született Radnóti Miklós, visszatekintés 50 percben
2009. július 20.
Szerelmesek és Don Quijoték — Gyurkó László és Vészi Endre nyomán szín-játék felnőtteknek
2010. január 21.
Argentína — kedélyjáték-koncert Darvasi László drámája nyomán, Rutkai Bori és a Specko Jedno zenéjével
2010. május 7.
A félszárnyú tündérek völgye — zenés-mesés játék Simai Mihály történetéből és verseivel, Geltz Péter zenéjével

Simai Mihály: A félszárnyú tündérek völgye – zenés mesejáték

A SZESZ a VII. évad végére igazi családi előadással készült, amely egyben tisztelgés Simai Mihály, József Attila-díjas szegedi író-költő előtt, 75. születésnapja alkalmából. Mesés játék gyerekeknek és olyan felnőtteknek, akik még hisznek a tündérmesékben. Maxi király betiltja a mesét és ezért a mesefigurák száműzetésbe kényszerülnek. A birodalmi sárkány, Bummbeletádé rettegésben tartja az országot és füstje megmérgezi a szomszédos Tündérvölgy lakóit is. Emberek és tündérek fognak össze, hogy megfékezzék a füstokádót és újra felépítsék az Üveghegyet, amely a Fény és a Harmónia szimbóluma. Ez a produkció előtérbe helyezi a transzcendenciát (amely a szerző költői-írói világára is jellemző), egy utópisztikus, lírai világot fest elénk, melyben értelme van a küzdésnek, az egyenességnek, az őszinteségnek, s ahová elmenekülhetünk a való világ kilátástalansága elől. Megmutatjuk, hogy milyen is lehetne a világ, ha… A költő verseire Geltz Péter írt gyönyörű dallamokat. Szereplők: Erlauer Balázs, Mizsei Viktor, Kincses Kornélia, Szalkai Dénes, Baksán Mónika, Petró Annamari, Varga Norbert, Hajdú Péter, Kun Áron, Eller Éva, Laczkó Sándor, Kiss Kinga Karina, Gyekiczki Balázs, Valamint Gyermekszereplők És Zenészek Zeneszerző: Geltz Péter Fény- és hangmester: Szabó Gábor Rendezőasszisztens: Bitter Csilla Dramaturg és rendező: Czene Zoltán Prev123Next... tovább

Darvasi László: Argentina

A Stern úr című novellából készült színdarab műfaja: ellenmoralitás. Az ellenpéldázatban Stern életútja hiteltelenné, üressé, értelmetlenné válik. Leszámol az élettel. Stern nem megy mennybe. Hova megy? Hova tűnik? Hova tűnünk? Hová tűntünk? Meg tudunk-e a saját, autentikus hangunkon szólalni még egyáltalán? Tudunk-e önazonosak és hitelesek maradni önmagunk és mások előtt? Fölöttébb intim kérdések ezek. Szeretni tudás, vágyódás, gondolkodás, megnyugvás: megnyilvánulás. Érték. Hol van Argentína? Bennünk van? Miért épp Argentína? Miért? A darabban Stern stációit látjuk: leépülésének fokozatait, kommunikációs visszafejlődésének természetrajzát. Következményt látunk, s nem törekvést. „Miért történik ez velem?” – kérdezi Stern. Miért történik ez velünk? A zárt, mozaikszerű jelenetek, epizódok középpontjában a rejtély, a transzcendencia, az ironizálás áll. Ezt, a látszatra laza struktúrát szabdalják tovább a dalbetétek. S így még abszurdabbá válik a forma. A dalok: önálló kommentek. Akár egy oratóriumban: áriák (dalok), recitativók (prózai szövet, zárt jelenetek) és kórusok (csoportos mozgásjelenetek) építik a nagyon is szigorú, szabályos szerkezetet. „Színház mindig kell” — mondja Darvasi, és mondom én is. De nem értik. Értik! Félreértik. Szereplők: Sánta András, Szerdahelyi Mátyás, Molnár Tünde, Hajdú Péter, Kosztolányi József, Kondász Rózsa, Borsos Beáta, Csorba Kata, Balog József Felvételről közreműködik: Rutkai Bori És A Specko Jedno Zenekar (Vozár János, Bujdosó János, Darvas Kristóf) Díszlettervező: Brzózka Marek Jelmeztervező-kivitelező: Szántó Cecília Konzulens: Geltz Péter Design: Veres Dániel Kellékes, súgó és ügyelő: Laczkó Sándor Hangmérnök, fény- és hangmester: Szabó Gábor Rendezőasszisztens: Varró Sándor Rendező: Czene Zoltán Prev1234Next... tovább

Szerelmesek és Don Quijoték

Szín-játék felnőtteknek, utolsó előtti lehetőség Gyurkó László, Vészi Endre és mások művei nyomán. A SZESZ 2009 nyarán mutatta be az előadást. A Don Quijote – tematikát dolgozzuk föl: Cervantes, Gyurkó, Vészi és mások műveiből készült sajátos színpadi formanyelven és humorral megszólaló adaptáció. Természetesen felmutatjuk a regény, illetve a színpadi feldolgozások számunkra fontos csomópontjait is.   Don Quijote álmai légvárak csupán, egy hóbortos elme túlélési stratégiája vagy az emberi nem és lét legszentebb eszményei, ideái (ha tetszik), melyek megvalósulása a gyakorlati életben nem lehetséges? Vagyis az ítélet: halál? Don Quijote döntése: hozz áldozatot. S a legnagyobb áldozat: tenmagad. De mire megtalálod, vége. Don Quijote egyedül volt. S mi a tanulság? Képtelenek vagyunk ölelésünkből elengedni az általunk felépített illuzórikus világot. Erősen szorítjuk. Ez a tragédia? Ez itt a bökkenő. Mesék és álmok erdejébe igenis tévedjetek, emberek! S mindez hogyan szólal meg a színházban, a mi színházunkban? Hittel, bizalommal és tisztán. A kulcsszó a játék, az együttjátszás öröme és ténye. Mert hisszük, hogy a játék: „Segít túllátni a szűk életen!” Megérinteni-megérteni a másikat. Don Quijote rossz korba született. Éppúgy, ahogyan nekünk sincs ínyünkre ez a kor. Ezért színházat álmodunk magunk köré, amelyben boldogok lehetünk — egy időre. Szereplők: Sánta András, Manga Dániel, Kincses Kornélia, Erlauer Balázs, Hajdú Péter, Molnár Tünde, Eller Éva, Kun Áron,Trabalka Cecília Díszlet: Szesz Jelmez: Galkó Janka Mozgás: Seres István (Pipu) M. V. Fény- És Hangmester: Szabó Gábor A Rendező Munkatársa: Galkó Janka Író-Dramaturg És Rendező: Czene Zoltán Prev123Next... tovább

Kell egy csapat – színházi önéletrajz és végrendelet

Kell egy csapat színházi önéletrajz és végrendelet Mándy Iván regényének (A pálya szélén) és Sándor Pál filmjének (Régi idők focija) felhasználásával a Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) „Kell egy csapat” c. előadását 2007 márciusában mutattuk be. Edzésterv: Minarik Ede mosodás igazában csak szenvedélyének, a labdarúgásnak él, az üzlet számára tulajdonképpen mellékfoglalkozás. Hivatása: a Csabagyöngye SC futballcsapat, amelyet ő hozott létre, s amelynek megmaradásáért naponta meg kell küzdenie. Mivel nincs pénze, arra kényszerül, hogy legjobb játékosait eladja. Ilyen problémák miatt végül is nem tudja felhozni az „Első Ligába” a csapatot, hiszen nem állja a versenyt a tehetős mecénásokkal, akik a konkurensek mögött állnak. Utolsó, nagy csalódása, hogy kapusát, Vallayt is „elcsábítják” tőle; ekkor már a végrehajtók felvonulása sem zavarja. Minarik végül ott hagyja az egészet… A groteszk látásmódú történet tanulsága: „kell egy csapat”, az újrakezdés, az együttes munka jelképe. A rendhagyó előadás a közönség és a játszók viszonyát vizsgálja: az előadás során a nézőtéren ülők, mint szurkolótábor vesznek részt a produkcióban… Az előadás támogatói: Alsóvárosi Kultúrház, Pinceszínház, MASZK Egyesület Játsszák: MINARIK EDE Mosodás: Czene Zoltán A CSAPAT TAGJAI, akik jók és rosszak (hol jók, hol rosszak, más-más néven): Ádám Gergő, Baksán Mónika, Balogh Bálint, Császár Dávid, Dohar Gergely Nándor, Erlauer Balázs, Galkó Janka, Goda Szilvia, Gyekiczki Balázs, Gyekiczki Péter, Hajdú Péter, Harkai István, Kincses Kornélia, Kristóf István, Lipták László, Manga Dániel, Molnár Tünde, Mizsei Viktor, Sallai Endre, Szerdahelyi Mátyás, Tóth Gábor, Trabalka Cecília, Varga Mónika és Varga Norbert Mándy Iván regényének (A pálya szélén) és Sándor Pál filmjének (Régi idők focija) felhasználásával írta és rendezte: Czene Zoltán Zene, montázs, játéktér, ruhák: Czene Zoltán Fény- és hangmester: Szabó Gábor Koreográfus: Lipták László... tovább

Szerelmem Elektra

Szereplők: Elektra: Kincses Kornélia Oresztész: Kristó Sándor Egisztosz: Boncz Ádám Krizotémisz: Simó Zsófi Első Csepűrágó: Tóth Lambert Második Csepűrágó: Illyés Lénárd Ruhák: Varga Betti Ügyelő és kellékes: Németh Sándor Fotó: Segesvári Csaba Súgó: Fejes Vera Asszisztens: Varró Sándor Rendezte: Czene Zoltán Prev12Next... tovább

Marton Bence Aurél

Marton Bence Aurél

színész

A Jim Morrison est egyik főszereplője, 2015 októberében csatlakozott a társulathoz

Sokoldalúság jellemzi zenél és blogot ír
A Jim Morrison est egyik főszereplője, 2015 októberében csatlakozott a társulathoz. Sokoldalúság jellemzi zenél és blogot ír. Alaposan tanulmányozta Morrison munkásságát tágabb és közelebbi kontextusban is keresett támpontokat amik közelebb viszik a legenda, a zenész verseinek értelmezéséhez. Sok beszélgetésünk volt közösen, hogy a versek hogyan reflektálnak a jelenetekre, s mi az amit érdemes belevinni önmagunkból és nemcsak az a fontos hogy egyénenként hogyan csapódik le rajtunk egy vers, hanem az előadás közös célja is fontos. Belekérdezős és agyalós színész akinek fontos hogy értse szerepének mozgatórugóit, ugyanilyen fontos számára a jelenetek elemzése is. Az előadás szerkezetében, a nehéz olykor szókimondó szövegek megtanulása és interpretálása során is arra törekedett ami az előadás célja, hogy olyan költőt, művészt, embert mutasson be, aki gyötrődik, fél, kiabál, elemez, tehát emberi arcot fest, olyan amilyenek akár mi is lehetünk.

Szerepei

2015. október 28.
Az érzékelés kapui- Jim Morrison est

Az érzékelés kapui – Jim Morrison est

A Szegedi Egyetemi Színház előadása az amerikai költészet világába vezeti a nézőt. Adott a korszak, egy lángoló szerelem, egy barát és egy minden idillt feldúló lány, hogy a végén már azt se tudjuk, hogy az egész csak álom, vagy valóság; múlt vagy jelen? Szereplők: Nógrádi Claudia, Skrionya Réka, Márton Bence Aurél, Tóth Csongor Szöveg: Jim Morrison Zene: The Doors Jim Morrison verseit fordította: Gorjanác Eva Zenei összeállítás: Varga Norbert Plakátdesign: Tóth Mihály (Majkol) Fény-hang: Horváth Attila Rendezőasszisztens: Kondor Alexandra Rendezte: Varga... tovább

Skrionya Réka

Skrionya Réka

színész

2015 októberében a Jim Morrison est alkalmával találkoztatok elsőként Vele

Ő az akire mindig lehet számítani ha háttérmunkáról van szó
2015 októberében a Jim Morrison est alkalmával találkoztatok elsőként Vele. Agyalós , gondolkodós színész akinek fontos karakterereinek alapos jellemzése. Ő az akire szinte mindig lehet számítani ha háttérmunkáról van szó. Erőteljes hangját és alaposságát az érzékelés kapui című előadásunkban remekül tudta kamatoztatni, egyszerre mondja Morrison verseit szabadon,de tisztán és érthetően saját belső szerepen túlmutató tartalmaival felruházva.
A Jim Morrison est mint színházi előadás egyik célja pontosan ez hogy a versek szövegként kontextusba, jelenetekbe, történésekbe helyezve is megjelenjenek oly módon hogy vers és a zene hangulata tematikája azonos maradjon a szerzőével. A lényeg nem a szeánsz hanem mi az amit ma mond Nekünk nézőknek Morrison költészete, zenéje, élete.

Szerepei

2015. október 28.
Az érzékelés kapui- Jim Morrison est

Kalliopé

Kalliopé az évszázadok során végigkísérte több száz író életét. Csókja olyan mesterművekhez adott ihletet, amelyekről még ma is tisztelettel szólnak az irodalmárok. De hol vannak ma a múzsák? Kik kapják meg értékes csókjaikat? Hogyan változott az idővel együtt a viszony az alkotók és alkotásaik között? A színpadon feltárul egy világ, melyben a varázslat több mint fantázia, a művészet több mint kedvtelés, a szerelem pedig nem csak édes. Szereposztás: Kalliopé: Hadadi Mária Író: Hodu Péter Barát: Gyekiczki Balázs Erasmus: Varga Norbert Rendezőasszisztens: Skrionya Réka Író/Rendező: Nógrádi Claudia Anna Az előadást tizennyolc éven felülieknek ajánljuk!   Prev12Next... tovább

Az érzékelés kapui – Jim Morrison est

A Szegedi Egyetemi Színház előadása az amerikai költészet világába vezeti a nézőt. Adott a korszak, egy lángoló szerelem, egy barát és egy minden idillt feldúló lány, hogy a végén már azt se tudjuk, hogy az egész csak álom, vagy valóság; múlt vagy jelen? Szereplők: Nógrádi Claudia, Skrionya Réka, Márton Bence Aurél, Tóth Csongor Szöveg: Jim Morrison Zene: The Doors Jim Morrison verseit fordította: Gorjanác Eva Zenei összeállítás: Varga Norbert Plakátdesign: Tóth Mihály (Majkol) Fény-hang: Horváth Attila Rendezőasszisztens: Kondor Alexandra Rendezte: Varga... tovább