Spitzer Jenő

színész

2012-ben csatlakozott csapatunkhoz

Örkény vígjátékában Suták közlegényt játssza el sok humorral

2012-ben csatlakozott csapatunkhoz. Első szerepe a „ Rohadt az államgépben valami” című dokumentumjátékunkban volt. Érzékeny és izgalmas tagja társulatunknak, szerepeit ebből az érzékenységből építi fel. A 2013-as Halálos fiatalságban Józsa Miklós energikus és szerelmes karakterét játszotta el. Különleges humora és lelkesedése végigkísérte a próbafolyamatot. Legközelebbi szerepében a Fafestmény-ben Bergman darabjának egy fontos karakterét játssza el, a dühös szerelmest, a Kovácsot, aki komoly megtorlást ígér a Színésznek, aki elcsalta feleségét mellőle. Őszinte játéka fontos pontja a darabnak, innen értjük, meg hogy a halál torkában miért is küzdünk és reménykedünk még mindig.
2014-ben, Örkény vígjátékában Suták közlegényt játssza el sok humorral, az Egypercesekben különböző arcait ismerhetjük meg a sokféle egyperceseken keresztül.

Sokoldalúságát az is bizonyítja, hogy zenészként és dalszerzőként is gyakran tesz hozzá műsorainkhoz, előadásainkhoz. Első zenés estünkben 2012-ben gitározik, a 2015-ös Lepkék a kalaponban pedig zenét és dalszöveget ír a darabhoz. Az imént említett Márton László darabban olyan orvost játszik aki Örkény Suták közlegényéhez van közelebb lelkileg, a rendezés kifejezett szándéka volt az hogy izgalmas és fontos lehetőség legyen kibújni abból a szerepkörből hogy mindig csak igaz és nagyhangú embereket kelljen megformálni.

Munkái, szerepei

2012. november 7.
”Rohadt az államgépben valami” —dráma igaz történet alapján két részben illetve Erdődy János : Jó éjt királyfi c. regénye alapján
2013. május 26.
Balázs Béla: Halálos fiatalság-dráma egy részben – Józsa Miklós
2013. november 27.
Ingmar Bergman: Fafestmény-színmű- Kovács
2014. április 29.
Örkény István: A borék-vígjáték – Suták közlegény
2014. október 21.
Örkény István: A borék és Egypercesek-játék két felvonásban
2015. április 28.
Márton László: Lepkék a kalapon-rémbohózat – Stifter Adalbert – orvos

Márton László: Lepkék a kalapon

Egy régi szép történet elevenedik meg a színpadon legalábbis, a 19. századvégi nyitóképünk, amit bemutathatunk, ezt ígéri, balsejtelmünk azonban fokozatosan kap erőre, miközben figuráink életre kapnak. Aprólékos lélektani ábrázolásra azonban nincs idő, úgy ahogy a valóságban sincs már, bohózatunk színpadán sincs, ebben a törékeny porcelánvilágban a fokozatosság helyett sebes fordulatokkal bontakozik ki a szerelmi háromszög, a világfájdalom, a melodráma, az infantilizmus s mindezekhez bizonyos mellékszálak is gyorsan felzárkóznak. „KLÁRI Megállj csak, jön a Radiszló, majd ő lesz az új apukád, és lerágja mind a két füledet! MARIANN Nincs is Radiszló!” „STIFTER Amibe lábukat rakták? Micsoda szokás! Kultúrember nem kiengedi magából a disznót, hanem rázár ajtót, és oktatja, neveli.” Az a világ látható ebben a bohózatban, amit Isten kalapjának nevezünk. Szereposztás: Spangenberg Radiszló, császári és királyi korlátnok: Kosztolányi József Baán Olga: Rácz Tamara Baán Viktor: Lipták László Baán Márta: Péterffy Andrea Baán Mariann: Vecsernyés Viktória Baán Klári: Molnár Kinga Baán Mili: Nógrádi Claudia Baán Gábor, vizgyörki lelkész: Papp Péter Tax Iván, bocsári földbirtokos: Gargya Balázs Stifter Adalbert, orvos: Spitzer Jenő Dahó Sámuel, vizgyörki néptanító: Tóth Csongor Pillér Gábor, bocsári parasztlegény: Hardi Csaba Rozgonyi, terménykereskedő: Németh György Attila Dahó Ágnes: Bene Barbara Díszlet-jelmez: SZESZ-Délikert Színház Plakátdesign: Szögi Tamás Fény-hang: Horváth Attila Rendezőasszisztens: Kondor Alexandra Rendező: Varga Norbert Prev123Next... tovább

Örkény István: A Borék és Egypercesek

I. felvonás: Örkény István: A borék Örkény egyfelvonásos vígjátéka, az emberi gyarlóságok és a szabálykövetés egymásnak feszülésétől izgalmas játék. A katonának sokféle szabályt kell betartania, de ebben a darabban, egy honvédkórházban csak egyet: rendnek kell lennie minden körülmények között! Ki kell-e bújni , ki lehet e bújni a szigorú katonai szabályok alól hogy mégis Ember maradhass? A szerzői útmutató szerint egy magyar honvédkórházban játszódik a történet Budapest ostroma alatt. Az egészségügyi őrmester, a közlegény, a hadnagy, a főhadnagy, az alezredes, valamennyien a kórház raktárkészletét leltározzák… …azonban hiány van… Szereposztás: Tordai, egészségügyi őrmester: Hadzsy János Várhegyi, alezredes, kórházparancsnok: Lipták László Tóth, főhadnagy: Gyekiczki Balázs / Gargya Balázs Borz, hadnagy: Tóth Csongor Suták, közlegény: Spitzer Jenő Prev12Next PrevNext II: felvonás: Örkény István: Egypercesek A második felvonás keretét a „minimítoszok” vagyis az 1968-ban megjelent Egyperces novellák adja. Az Egyperces novellák a második felvonásban természetesen egyfajta válogatás, egyik rendezőelvük, a hosszú forma felől a rövid forma felé (1947-1968), a másik a témák felvonultatása, bemutatása, szó lesz emlékezésről, tragikusságról, menetelésről, halhatatlanságról, álmokról, öltözőkről, értelemről, arról hogy vagyunk, holdrakétáról, virágokról, meggymagról, öregemberről. Játsszák: Gyekiczki Balázs / Gargya Balázs, Hadzsy János, Lipták László, Nógrádi Claudia, Spitzer Jenő, Tóth Csongor Díszlet-jelmez: SZESZ-Délikert Színház Fény-hang: Horváth Attila Zenei montázsok: Spitzer Jenő Plakátdesign: Tóth Mihály és Gyekiczki Balázs Plakátfotó: Kondor Alexandra Rendezőasszisztens/súgó: Kondor Alexandra Rendezte: Varga Norbert Prev12Next... tovább

Örkény István: A borék – vígjáték

Örkény egyfelvonásos vígjátéka, az emberi gyarlóságok és a szabálykövetés egymásnak feszülésétől izgalmas játék. A katonának sokféle szabályt kell betartania, de ebben a darabban, egy honvédkórházban csak egyet: rendnek kell lennie minden körülmények között! E szabálykövetés drámai események sorozatát indítja el, hiszen ha a katonaság lényegileg nem más, mint a minél hatékonyabb parancsok és szabályok betartatása, hogy ne gondolkodjon a katona, akkor meg kell tanulni túlélni az Embernek ezt a szituációt. A parancshoz a szabályhoz való ragaszkodás indítja el az összes konfliktust, ugyanakkor ez vet ágyat a groteszknek, a komédiának, a tragédiának. Ki kell-e bújni , ki lehet e bújni a fenti szabály alól hogy ember maradhass? Létezik-e olyan út ami be is tartja a szabályokat meg nem is? Nem lehet csak egy kicsit másképp csinálni,kicsit elnézni dolgokat hogy könnyebb és jobb legyen? A szerzői útmutató szerint egy magyar honvédkórházban játszódik a történet Budapest ostroma alatt. Az egészségügyi őrmester, a közlegény, a hadnagy, a főhadnagy, az alezredes, valamennyien a kórház raktárkészletét leltározzák……azonban hiány van… Szereposztás: Tordai, egészségügyi őrmester: Hadzsy János Várhegyi, alezredes, kórházparancsnok: Lipták László Tóth, főhadnagy: Gyekiczki Balázs Borz, hadnagy: Tóth Csongor Suták, közlegény: Spitzer Jenő Prev12Next... tovább

Ingmar Bergman: Fafestmény-színmű

Féled-e a halált? „Néhány évig tanítottam a malmői színházi stúdióban, vizsgaelőadásra készültünk, de nem tudtuk mit adjunk elő. Akkor eszembe jutottak gyermekkorom templomfalai a rengeteg képpel. Néhány délután alatt írtam egy kis darabot,melynek fafestmény lett a címe, és minden diáknak volt benne szerepe a legcsinosabb fiú volt sajnos a legkevésbé tehetséges, operettszínésznek készült: ő játszotta a Lovagot aki nem bírt beszélni mert a szaracénok kivágták a nyelvét. A fafestményből alakult ki lassanként A hetedik pecsét….. (Ingmar Bergman: Laterna magica) A Fafestmény ötlete Bergman személyes élményeihez kapcsolható. Egyrészt a gyermekkori istentiszteletek alkalmával megfigyelt középkori festmények bibliai motívumainak hatásából született, másrészt, a modern ember léthelyzetére való reflexióból. „Ha valaki egy pap otthonában születik és nevelkedik, korán alkalma nyílik arra, hogy bepillantson élet és halál kulisszái mögé. Apa temet, apa esket, apa keresztel, apa prédikál.” – vallotta erről Bergman. Egy keresztes hadjáratból hazatérő lovag, és fegyverhordozója, Jöns szembesül kora rettenetes valóságával: pestissel, boszorkányégetéssel, kétségbeeséssel. A darab alapvető kérdése jellegzetesen huszonegyedik századi, a modern ember kételyeit fogalmazza meg, magányát, haláltól való félelmét. Ezért modern embernek az elemi, egzisztenciális szorongása allegorikus formában, a középkori moralitás és a haláltánc kereteiben fogalmazódik meg. Így együtt kérdezzük meg a nézővel, vagy éppen a nézőtől: A kérdés ebben a helyzetben hogyan élnénk addig, ameddig élhetünk? Milyen elv szab irányt tetteinknek? Vagy nincs, és nem is volt ilyen? Kinek lennénk fontosak? Mi is az igazán fontos? Fontos lenne egyáltalán valami? Mer válaszolni? Szereposztás: Fiatal lány: Csonka Dóra Jöns: Hadzsy János Lovag: Tichy-Rács Ádám Boszorkány: Rácz Tamara Mária: Péterffy Andrea Kovács: Spitzer Jenő Liza: Jeney Luca Színész: Kosztolányi József Karin: Vecsernyés Viktória Zenekar: Hegedűs Djembe: Kerpics Judit Díszlet: Horváth Gábor... tovább

Balázs Béla: Halálos fiatalság – dráma

Balázs Béla műve eredetileg három felvonásos és 1917-ben íródott, és a Kékszakállú herceg várának előzményeként tekintenek rá. A halálos fiatalságra némely korabeli kritika a “fojtogató” jelzőt használja, amelyet Varga Norbert is átörökít a SZESZ egyfelvonásosában. Igazi lélektani dráma ez, alapos és művészi pontossággal megrajzolt karakterekkel. A figurák messziről ismerősek, talán a habitusuk, leginkább erőszakosságuk miatt: mindent azonnal akarnak, úgy mint mi, a ma emberei. Az egyfelvonásos főszereplője, Ágnes is igazi mai nő, aki ma nem tud dönteni vagy nem is akar. Felismerjük benne a művészethez való ragaszkodását, és szikár kiállását mellette. Átéljük a drámát, ahogy négy különböző figura próbálja rákényszeríteni akaratát. Ebbe a fáradt levegőbe rokkan bele Ágnes. De vajon mi bírnánk az ő helyében? A felvonás végén ha akarja, döntse csak el a néző. Vagy ha tudja… Szereposztás: Dobray Ágnes: Kincses Kornélia Dobray Félix (Ágnes unokatestvére): Hadzsy János Józsa Miklós: Spitzer Jenő Lili (Ágnes kollégája): Soós Julianna/Péterffy Andrea Báró Lublóy: Gyekiczki Balázs; Julcsa (Ágnes cselédje): Rácz Tamara Jani(pincér): Varga Norbert Gitta: Kondor Alexandra Lola: Vecsernyés Viktória Rendezte: Varga Norbert Prev123Next... tovább

“Rohadt az államgépben valami” – dráma két részben

„…magamban hordtam a gynti koncessziók magvát; néha-néha felkötöttem a manó-farkot; néha-néha elmentem hívatlan prófétának. De Brand is voltam. Titkon és mélyen – főleg Brand. Az igazságok kérlelhetetlen hirdetője. A »százszázalékos« ember. És ezért is megyek, mielőtt engem is megköveznének. […] Ilyen közel az elmúláshoz, csak a szeretetem és a hitem él. A hitem, hogy nincsen halál, csak élet és újra élet. Igazabb és felemelőbb élet…”/Részlet Horváth István Búcsúleveléből/ Horváth István és Tóth Kata holttestét 1941. október 18-án találták meg a Duna-parti Carlton Szállóban: előző nap önkezükkel vetettek véget életüknek. 1940-től az újjá alakult szegedi egyetem rektora az európai gondolkodású Nobel-díjas tudós, Szent-Györgyi Albert lett. A rektor egy újszerű diákélet megszervezésében is fontos szerepet vállalt, így – Sík Sándor professzor segítségével – támogatta a megalakuló Szegedi Egyetemi Ifjúság Színjátszó Társaságát (SZEISZT). Ebben a környezetben lett 1940-ben Horváth István szegedi bölcsészhallgató a SZEISZT egyik alapító tagja, illetve rendezője. Így a különböző szakok hallgatóiból álló társulat decemberben megkezdte a munkát; Horváth vezetésével elindultak a Hamlet próbái. A Városi Színház igazgatója a társulat rendelkezésére bocsátotta a Szegedi Nemzeti Színházat. Szent-Györgyi Albert rektor rendszeresen megjelent a próbákon, a napi sajtó egész oldalakon számolt be a SZEISZT munkájáról. Shakespeare drámáját 1941. április 1-jén mutatták be hatalmas sikerrel: Ám az elismerések ellenére a történelem megpecsételte Horváth István sorsát: félig zsidó származása miatt (hiába volt ő református) kizárták a színházból. A közös munka során Tóth Katával egymásba szerettek, a Gertrudist alakító vegyészhallgató azonban nem mehetett hozzá a rendezőhöz. Az 1941-es fajvédelmi törvény értelmében nemcsak házasságot nem köthettek, de még a zsidó és nem zsidó közötti testi kapcsolatot is börtönnel büntették. Így október 17-én együtt öngyilkosságot követtek el... tovább